A bonchidai Bánffy kastély revitalizációja
építettörökség-helyreállító szakképző központ létrehozásával


1. Előzmények
Románia gazdag és változatos épített örökséggel rendelkezik, amelyet a kommunista rendszer alatt súlyosan elhanyagoltak. A Műemlékvédelmi Bizottság 1977-es feloszlatása után még inkább felgyorsult a kulturális örökség állapotának romlása.

A Transylvania Trust, az Institute of Historic Building Conservation-nel, Románia Művelődési Minisztériumával, a British Council-al és a Kulturális örökségvédelmi Hivatallal együttműködve határozták meg, illetve dolgozták ki az épített örökségi értékek megőrzése terén kívánatos egyensúly helyreállításának lehetséges eszközeit. Ezek közé tartozik Erdély egyik legfontosabb műemlék-épülete helyreállításának új programja amely szerint azt hagyományos építési technikák oktatására használják a szakemberek új generációja számára. A képzési programok résztvevői az újonnan elsajátított ismereteiket Romániában, illetve tágabb értelemben vett régióban (Kárpát-medence-szerte) fogják hasznosítani.

A program helyszíne: a Bonchidai Bánffy kastély. A korábban Erdély Versailles-aként is emlegetett együttes Románia egyik legjelentősebb főnemesi rezidenciája. Az együttes eredeti értékei több évtizedes elhagyatott állapotából következő pusztulása, folyamatos rombolása miatt súlyos veszélybe kerültek, egy részük el is veszett. Helyzetének súlyosságát jól jellemzi az a tény, hogy a World Monuments Watch felvette „a 100 Legveszélyeztetettebb Épület” 1999/2000-es jegyzékébe.

2. A program célja
A program kettős, egymást erősítő célt kíván megvalósítani. Egyrészt egy nemzetközi jelentőségű épület helyreállítását és ezáltal Erdély kulturális örökségének gazdagítását, másrészt egy állandó Nemzetközi Építettörökség-helyreállító Szakképző Központ létrehozását.

3. A program megvalósítói
A program megvalósításában három, műemlék-helyreállítási és kulturális örökségvédelmi tapasztalatokkal rendelkező szervezet működik együtt.

3.1 A Transylvania Trust (TT) felelős a program általános lebonyolításáért, a romániai hallgatók(résztvevők) és szakemberek toborzásáért, valamint biztosítja a szükséges terveket és engedélyeket.

3.2 Az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) a szakmai tanácsadás és felügyelet feladatát látja el a helyreállítás során. Szakértőket biztosít a képzés irányításához, brit szakembereket hív meg, akik a helyi szakmunkásokkal és oktatókkal közösen oktatják, vezetik a hallgatókat.

3.3 A magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) biztosítja a helyreállítás kutatási hátterét, hallgatókat toboroz (és/vagy részvételüket támogatja) Magyarországról és a környező országokból, továbbá szervezi magyarországi oktatók és műszaki szakértők részvételét az oktatásban.

4. A program hatása és haszonélvezői
A helyreállítási-hasznosítási és képzési program komplexitásánál fogva széles területen járhat tartós eredménnyel, illetve járhat értékelhető haszonnal:

4.1 A nemzetközi együttműködés, tudás- és tapasztalatcsere révén növekszik a jól, illetve jobban képzett műemlékvédelmi szakemberek száma.

4.2 Élénkítő hatással van helyi gazdaságra: a helyi anyagoknak és szolgáltatásoknak a helyreállítás során való felhasználásából eredő fellendülés által.

4.3 Új lehetőségeket teremt a helyi közösség számára; a helyi munkalehetőségek kibővülése és a szervezett kulturális eseménysorozatokban való részvétel lehetősége által.

4.4 A helyreállítás és revitalizáció útján jelentős oktatási és kulturális központtá váló Bánffy kastély számára biztosítottá válik a jövőbeni kihasználás (folyamatos használat) és ezzel a fenntarthatósága is.

4.5 Továbbgyűrűző hatásként számolni lehet azzal, hogy regionális (szélesebb, kelet-európai méretekben), a hallgatók saját közösségeikben továbbadják az itt megszerzett tudást, tapasztalatot, információkat

4.6 A fenntarthatóság másik dimenziójaként a hallgatók, akik szaktudást és szakmai tapasztalatot szereznek, továbbadják azt, a legjobbak pedig akár oktatókként visszatérnek az oktatási programba.

5. A program eddigi eredményei

5.1 Több mint 400 hallgató képzése a műemlék-helyreállítás terén.

5.2 A Bonchidai Bánffy Kastély egyes épületeinek helyreállítása, és hasznosítása,
Nemzetközi Épített-örökség Helyreállító Szakképző Központ létrehozásával.

5.3 A „Bonchidai Kastély Napok” szervezése, amely a régió legkiemelkedőbb kulturális eseménysorozatává vált, sok ezer látogatót vonzva a kastélyba.

5.4 A Kastély-együttes bekapcsolása a turisztikai „véráramba”.

5.5 Az Erdélyi kulturális örökség nemzetközi meg- és elismertetése.

6. Az Európa-szintű együttműködés „hozzáadott értéke”

6.1 Nemzetközi szinten is történelmi jelentőséggel bíró épületek helyreállítása.

6.2 Az angol műemlék-helyreállítási tapasztalatnak a Kárpát-medencei országok általános javát szolgáló továbbadása.

6.3 A magyarországi, romániai és angliai szakemberek és szakmunkások közötti együttműködés megerősítése.

6.4 Hagyományos mesterségek és szaktudás újjáéledése a Kárpát-medencében.

7. A program támogatói:

7.1 Az Európai Unió, a „Kultúra 2000” program keretében

7.2 Az Institute of Historic Building Conservation

7.3 Őfelsége, a Welszi Herceg magánalapítványa

7.4 A Headley Trust

7.5 A getty Grant Program

7.6 A world Monuments Fund

7.7 A Kulturális és Vallásügyi Minisztérium (Románia)

7.8 A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA, Magyarország)

7.9 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Magyarország)

7.10 Utilitas építettörökség-felújító kutató-tervező központ, Kolozsvár

7.11 A résztvevő szakemberek, akik szaktudásukat térítésmentesen bocsátották a program rendelkezésére.

Adatok a programról… röviden

1. A BHCT 2004 Építettörökség-helyreállító Szakképző Program helyszíne (és „tárgya”): a Bonchidai Bánffy kastély.

Az Épített örökség-helyreállító Szakképző Program célja a hagyományos építőmesterségek és építési technikák újrahonosítása, elősegítve a helyi eredetű anyagok használatát és magas szintű építészeti helyreállítás gyakorlat honosítását a Kárpát-medencében. Ez az egyedi helyszín lehetővé teszi a hagyományos építési technikáknak közvetlenül az épületen való gyakorlását műhelymunkák keretében, és ezáltal lehetőséget teremt a helyreállítási szakismeretek oktatásának és egy jelentős műemléképület helyreállításának egyidejű megvalósítására.

Együtt dolgozhatnak és tanulhatnak itt változatos hátterű hallgatók: építőipari szakmunkások, építész- és építőmérnök-hallgatók, posztgraduális műemlékvédelmi tanfolyamok résztvevői vagy építőtelep-igazgatók. Jelenlegi szerkezetében a BHCT évente 70 hallgatónak tud képzést nyújtani. Az állandó Épített örökség-helyreállító Szakképző Központ létrejöttével és állandó oktatási program beindításával ez a szám jelentősen megnövekedhet.

A BHCT program általában az adott év júliusában, augusztusában és szeptemberében, három kéthetes oktatási modulban zajlik. A gyakorlati műhelymunkák tégla és kőfalazatok megerősítésére, vakoló-, ács, kőfaragó- és bádogos munkákra összpontosítanak. A képzésen összesen mintegy 70 hallgató vesz rész Romániából és a Kárpát-medence más országaiból. A program ezért nemcsak a hazai szintű tudás- és tapasztalatcserét segíti elő, hanem szélesebb európai dimenzióval is rendelkezik.

A képzés formális oktatási részét az angliai Sheffield Hallam Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem oktatói, valamint különböző szakterületek gyakorló szakemberei biztosítják. Az előadások foglalkoznak a műemlékvédelem elméletével és előkészítik a gyakorlati műhelyeket, bemutatva a hallgatóknak a felhasználandó anyagok tulajdonságait. A gyakorlati képzést brit szakmunkások biztosítják romániai, a program korábbi hallgatói közül kikerült kollegáikkal párban.
           
Az elmúlt hat évben a BHCT program több mint 4OO romániai, magyarországi szlovákiai, angol, belga, valamint Egyesült Államokbeli hallgatónak nyújtott épített örökség-helyreállító szakképzést. A hallgatók között vannak építőipari szakmunkások és kapcsolódó területek egyetemi hallgatói, így építész-, építőmérnök-, művészettörténész-hallgatók. A résztvevők nemcsak egy műemléképület szakszerű helyreállításában vehetnek részt, ami Kelet-Európában önmagában is fontos tapasztalatnak számít, hanem kapcsolatokat teremthetnek Európa ezen régiójának más szakembereivel, egy nemzetközi kapcsolat-hálót hozva létre.

A formális oktatáson és gyakorlati műhelyeken kívül szakmai kirándulásokra is sor kerül, amelyeken a hallgatók megismerkedhetnek a környék kultúrájával és más, befejezett vagy folyamatban lévő helyreállítási munkákkal.

A résztvevők elszállásolása a Bánffy kastély korábban helyreállított konyhaépületében történik, ahol ideiglenes hálótermeket alakítottak ki.

A program társszervezői:

  • Az IHBC biztosítja a szakmai tanácsadást és felügyeletet, valamint brit szakembereket toboroz, akik a helyi szakmunkásokkal és oktatókkal közösen képzik a hallgatókat.
  • A Transylvania Trust biztosítja a program megszervezését, beleértve a pénzügyi feladatokat, valamint romániai szakembereket és hallgatókat toboroz.
  • A magyarországi KÖH hallgatókat toboroz Magyarországról és a környező országokból, valamint oktatókat és műszaki szakértőket biztosít a képzés számára.

2. Az Építettörökség-felújító Szakképző Központ létrehozása

A program során megvalósul a kastélyegyüttes egyik legfontosabb épülete, a Miklós-kastélyként ismert épület részleges helyreállítása és az Építettörökség-felújító Szakképző Központ létrehozása, valamint a kastély környezetének helyreállítása. Az épületen sürgősségi beavatkozásokat végeztek 2003-ban a World Monuments Fund támogatásával. A további megerősítési és helyreállítási munkálatok során előadótermet, laboratóriumot, könyvtárat, a hallgatók számára szállás- és étkezési lehetőségeket alakítunk ki. Sor került a kastély környezetének feljavítására is.
A Miklós kastély helyreállításban mindhárom társszervező részt vett. A kastély környezetének helyreállításában részt vett a programszervezők mellett a BKÁE Tájépítészeti kara és az ÁMRK közös munkacsoportja.

           
3. Az informácók terjesztése, a tudás és tapasztalat továbbadása:

a. Innovatív események mindegyik társszervező országban:

A programot bemutatták az IHBC éves konferenciáján, ez a konferencia a kulturális örökséggel kapcsolatos fórumok egyik legjelentősebbike, amelyen helyreállítási szakemberek, brit és nemzetközi kulturális intézmények képviselői vesznek részt.
A konferencián való részvétel eredményeképp tovább terjednek majd a programról szóló információk a szélesebb szakmai közönséghez, kapcsolatok létesülnek más kulturális intézményekkel, sor kerül az épített örökség védelmével és menedzsmentjével kapcsolatos tudás és tapasztalatok cseréjére.
Ez év tavaszán a három társszervező bemutatta a programot a Londoni Román Kulturális Intézetben is. Ezen az eseményen több, mint 40 szakember vett részt, a legjelentősebb Angliai kulturális örökségvédelmi szervezeteket képviselve (English Heritage, SPAB, National Trust, Architectural Association, stb).

Magyarországon egy bemutatóra és egy kiállításra került sor a programról az ICOMOS Magyarország és a KÖH által szervezett egri örökségvédelmi nyári egyetem keretében, amelyen nemzetközi kulturális szervezetek, szakemberek és egyetemi hallgatók vesznek részt. Az előadók különböző szakterületeket képviselnek: műemlékvédőket, tájépítészeket, múzeumi és képzőművészeti szakértőket, kulturális turizmussal foglalkozó szakembereket egyaránt találunk közöttük. A célcsoportot a konferencia résztvevői képezik, akik általában nemcsak európai országokból, hanem Indiából, Ausztráliából, az Egyesült Államokból, stb., érkeznek.


b) Vándorkiállítás:

Az információk lehető legszélesebb körű terjesztése érdekében a programszervezők egy „vándorkiállítást” készítettek, amelyet társszervezeteiknél mutatnak be. Ennek kapcsán bemutatókra, tanácskozásokra került és kerül sor  a szervező országokban.

A kiállítás bemutatja az Építettörökség-helyreállító Szakképző Programot, a bonchidai Bánffy kastély helyreállítási folyamatát, és Nemzetközi Építettörökség-helyreállító Szakképző  Központként való felhasználását.

A célcsoportot civil szervezetek, helyi tanácsok, eurorégiók képviselői, kulturális turizmusszervezők, kormányzati szervek és kulturális szervezetek képezik.

c) Bemutatók:

  • Nagy Britannia: British Council és English Heritage, 2005 április
  • Bukarest, Románia: Kultuszminisztérium, 2005 június 14;
  • Budapest, Magyarország: KÖH, 2005 június 17
  • 2005 augusztusában a program eredményeit egy szeminárium keretében mutatjuk be, megosztva tapasztalatainkat a hasonló programok tervezésében és kivitelezésében érdekelt szervezetekkel. A szeminárium célcsoportját hazai és nemzetközi kulturális intézmények képezik. Helyszíne a Bánffy kastély együttesében az ú.n. „Miklós-épület”.

Ezen felül a BHCT előadásai műemlékvédelmi útmutatásokkal együtt háromnyelvű (angol, román és magyar nyelvű) kiadványban jelentek meg. A program bemutatása a társzervezők honlapjairól is elérhető, biztosítva az információk minél szélesebb körű terjesztését.

4. A Bonchidai Kastély Napok

A Bonchidai Kastély Napokra 2004 augusztusában került sor a bonchidai Bánffy kastélyban. A rendezvény fő célja megnyitni a kastély kapuit a nagyközönség előtt, bevonni a közösséget a helyreállítási munkába, és visszahozni a művészeteket a kastélyba.
Az egy hétvégét felölelő program klasszikus és hagyományos népzenei és néptánc-előadásokat (román, magyar, cigány táncokat helyi csoportok előadásában), fotó és festőművészeti kiállításokat, gyermekeknek szánt programokat, főzőversenyt, vezetett látogatásokat, lovaglást foglal magába, és lehetővé teszi a nagyközönség számára, hogy tapasztalatokat szerezzen a hagyományos építési technikák gyakorlati oktatásáról.

A rendezvény kb. 3000 embert vonzott a kastélyba Erdély egész területéről, illetve külföldről. A BHCT programot és a kastély további felhasználását kiállítás mutatta be.
A program lebonyolításában részt vett mindhárom társszervező, együttműködve a bonchidai helyi tanáccsal és a British Council-al az esemény megszervezésében és a kiállítás előkészítésében.

A program eredményei: a közönség bevonása a helyreállítási munkába, felhívva figyelmüket a munkálatokra és a kastély jövőbeni funkciójára; a régió különböző etnikai csoportjai közötti kommunikáció elősegítése örökségükről; a környezet és kulturális örökség fontosságának tudatosítása a felnövő generációkban; a munkálatokkal kapcsolatos kiadványok hozzáférhetővé tétele; és mindenekelőtt az előadóművészetek meghonosítása egy olyan régióban, ahol egész évben nem kerül sor hasonló rendezvényre.